A csontritkulás tünetei

A kezdeti tünet nagyon enyhék - terheléskor fellépő, pihenésre szűnő hát- és derékfájdalom - annyira hétköznapi panasznak tűnik, hogy gyakran oda sem figyelnek rá.
Sok esetben fáradtságnak tulajdonítják. Állandó panaszokat csak a később okoz, így szinte észrevétlen alakul ki a már maradandó elváltozás. Néma kórnak is hívják emiatt.

A későbbi időszakban a vezető tünet a fájdalom.
Jellegzetes egyrészt a hirtelen kis erő behatására létrejövő éles fájdalom, amely lehet az éppen létrejövő csigolyatörés vagy beroppanás, vagy csak egészen kicsi, szemmel nem is látható csontgerendatörés következménye. Így RTG felvételen sem lehet látni!

Az állandó, terheléskor erősödő hát- és derékfájdalom az izmok, szalagok feszüléséböl jön létre. Gyakori panasz, hogy a betegek nem tudják a hátukat tartani. Az orvos a vizsgálatkor a háti domborulat fokozódását, a testmagasság jelentős csökkenését észleli - pl. meghosszabbodik a betegek ruhája, kabátja. A háti görbület fokozódása következtében az ágyéki görbület elsimul, a hátizomzat és a szalagok megfeszülnek, a hasizmok pedig megnyúlnak, elengednek. A has elődomborodik, a bordák alsó részei közelednek a csípőlapátokhoz, súlyos esetben el is érhetik azokat, ezzel is növelve a panaszokat.
Jellegzetes lesz tehát a beteg testtartása, mivel a test egyensúlyát csak úgy tudják megtartani, hogy könyökeiket hátrahúzzák, vagy hátratett kézzel állnak. Sokan a nap végére egyre jobban előregörnyednek, mivel ilyenkor az izmok már annyira elfáradnak, hogy nem képesek a gerincet egyenesen tartani. Ennek köszönhetően megváltozik a gerinc terhelése.
Előrehaladott esetben a járás is bizonytalanná válik. Következményként kis erőbehatásra csonttörések jönnek létre, leggyakoribbak a csigolyák, a combnyak és a csukló törése.

Vissza a listához